Bartalis János

életrajz | művei | róla írták | szakértőnk

Önéletrajz


– 1893. július 29-én született Apácán, a mai Brassó megyében. Szülei a faluban boltot működtetnek. Másfél éves korában édesanyja meghal, édesapja újranősül.

– 1899-től elemi iskolai tanulmányokat folytat szülőfalujában. Később Hosszúfaluban jár polgári iskolába.

– 1908 és 1912 között a kolozsvári tanítóképző diákja.

– 1912-től díjnokként dolgozik a kolozsvári klinikák élelmezési osztályán. Drámát, verseket kezd írni, Ibsen hatására.

– 1914-ben írja első olyan verseit, amelyek később köteteibe is bekerültek. Május 21-én vékony kötetnyi verset küld el Kosztolányi Dezsőnek, véleményezésre. Május 23-án már a választ is olvashatja: Kosztolányi tehetségesnek találja, biztatja őt.

– 1914. június 25-én jelenik meg először verse (Nevető fiúcska hajója) az Újság című kolozsvári lapban.

– 1914 augusztusában bevonul katonának. Marosvásárhelyen tisztiiskolai képzésben részesül.

– 1915-ben a fronton harcol, csatában vesz részt a Zubovic-erdőnél. Sárgaságot kap, szabadságolják. Kolozsváron kezelik, innen Brassóba, majd Désre kerül. Utókezelésre Karlsbadba küldik. Személyesen is megismerkedik Kosztolányival. 1915 novemberében visszakerül a harctérre.

– 1916-ban hazavezénylik: Désen kiképzést vezet, majd ismét Karlsbadban tölt hat hetet. 1916 novemberében a Nyugat közli első verseit. (1917-ben és 1918-ban újra versei jelennek meg a lapban.)

– 1917–1918-ban újra gyógykezelések szakítják meg a katonai feladatokat. A háború vége Désen találja, ahol eljegyzi későbbi feleségét.

– 1919 januárjától Budapesten végez hivatalnoki munkát, közben tanári vizsgára készül. 1919 októberében megszerzi a tanári oklevelet.

– 1920-tól Alsókosályon telepszik meg feleségével, gazdálkodásból tartják fenn magukat a feleség családi birtokán. Verseket, cikkeket közöl erdélyi irodalmi lapokban (Napkelet, Pásztortűz, Erdélyi Helikon stb.)

– 1922. szeptember 21-én Kassák Lajos cikket ír verseiről a Bécsi Magyar Újságban.

– 1926-ban az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában megjelenik első verseskötete, a Hajh, rózsafa, Tessitori Nóra előszavával. Részt vesz az első marosvécsi írótalálkozón: a helikoni írótársaság alapító tagja.

– 1929-től a Kemény Zsigmond Társaság tagja.

– 1930-ban két verseskönyve jelenik meg: a Napmadara Budapesten, Kosztolányi előszavával, a Föld a párnám pedig Kolozsváron, az Erdélyi Szépmíves Céhnél.

– 1932-ben Babits Mihály beválogatja verseit a Nyugat kiadásában megjelent Új Anthologia című kötetbe. Egyedüli erdélyi szerzőként itt többek között Déry Tibor, Erdélyi József, Illyés Gyula, József Attila, Szabó Lőrinc társaságában szerepel.

– 1933-ra a gazdasági világválság hatása miatt nem tudják fenntartani a kosályi birtokot. Családjával Magyarországra költözik. Ráckevén, később pedig Pilisvörösváron és Kiskőrösön tanít.

– 1941-ben visszaköltözik Kolozsvárra. 1959-ig a kolozsvári Egyetemi Könyvtár, valamint a Bolyai Tudományegyetem könyvtárosa.

– 1945–1954 között elhallgat költőként.

– 1951-től haláláig az evangélikus-lutheránus egyház egyházmegyei és egyházközségi felügyelője Kolozsváron.

– 1955-ben válogatott verseskötete jelenik meg, ettől kezdve haláláig jelen van az irodalmi életben.

– 1976. december 18-án halt meg Kolozsváron. A házsongárdi temetőben nyugszik.